MŰELEMZÉS – BOCI, BOCI TARKA

BOCI, BOCI TARKA

Tisztelt Olvasók! Ez a néhány részes sorozat azzal a meghatározott céllal íródott a kezem által, hogy rávilágítson gyermekkorunk gyermekverseinek gyermekrémísztő gyermekellenes mivoltára.

Az én figyelmemet a Sziget Fesztivál 2004 reklámai keltették fel. Ezekben a reklámokban gyermekdalok jelenedtek meg a képvásznon (mintha egy könyvet vittek volna filmre), s azt kellett észrevennem, hogy amit én, te, meg az a srác ott tőled jobbra, kiskorunkban énekelgettünk vidáman, azok valójában brutális, véres, horror-versek.Éppen ezért elgondolkodtam, s rájöttem, hogy nem csak a Katalinka, Szállj El meg a Bújj, Bújj, Zöld Ág, hanem számos más dalocska is tartalmaz efféle elemeket. Nézzük hát ezeket sorba!

BOCI, BOCI TARKA

SE FÜLE, SE FARKA

ODA MEGYÜNK LAKNI

AHOL TEJET KAPNI

Amint elolvassuk a fenti négy sort, világossá válik a bevezetés tartalmának tudatában az egész: egy fületlen, farkatlan tehén érdekből keres fel helyeket.

Namármost: a kisgyermek fejében megjelenik a kép az illető szarvasmarháról, amint nyílvánvaló, hogy vérző fejével és hátsó részével kilincsel a városban vagy falun (Attól függően, hol lehet tejet kapni. Én személy szerint azon az állásponton vagyok, hogy az esemény falun történik, mivelhogy kevés az esélye, hogy városi tejdiszkontokat jár egy nagy, vérző állat. De ha mégis városban lenne, azt csakis a külvárosba tudnám helyezni, ahol kertes házaknál lehet kapni házi tejet. Egy mondat erejéig még visszatérnék a ’nagy’ jelzőre, melyet fentebb használtam. Az, hogy a tehén nagy, korántsem olyan biztos! Lehet egy sovány tehén is ­– erről nem szól a dal. Ez alátámasztaná azt a feltételezést – és itt már hosszúra kezd nyúlni ez a zárójeles rész, ígérem visszatérek a fő gondolatmenethez, de sajnos ebben a két dimenzióban, amelyet a papírlap szab korlátul elég nehéz több dimenziós eszmefuttatást véghez vinni, erre valók a különféle módszerek: zárójel, gondolatjel… stb, melyek közül én leginkább a zárójelet kedvelem, amint ez a példából is kiderül – miszerint azért van szegény tehén megcsonkítva, mert sovány. Talán a vágóhídról menekült szegény állat. És itt egy újabb fontos kérdéshez érkeztünk: ki az az őrült, aki mielőtt szerencsétlen szarvasmarha mártírhalált hal az emberiség fennmaradásának érdekében, egy szadista kéjenc levágja az állat füleit és farkát. És ezt mág súlyosbítja az a tény, miszerint barátunk gyermekkorú(!), melyre mi sem nyílvánvalóbb bizonyíték, hogy a boci tej után kutat, ergo borjú. Egy kifejlett tehén ugyanis nem iszik tejet, hacsaknem elborult lelkivikágú gazdája azzal itatja, általam érthetetlen okból. Az is felmerült bennem, hogy a csonkítást megelőzően nem történt-e más, teszem azt nemi erőszak. És ezt nem az én beteg agyam szülte. Csak körül kell nézni a világban. Nos, ez csak egy feltételezés volt, lehet, hogy a boci nem sovány, és nem a vágóhídon vesztette el testrészeit, s lehet, hogy nem is emberi beavatkozás révén.). Képzeljük hát el mi is, milyen gondolatok járhatnak a kicsi fejében! És mi ilyennel fertőzzük a tiszta gyermeki elmét?! Tisztelt Nagymamák! Kedves Villamoson Utazó Öreg Nénik! Ne csodálkozzatok hát, hogy ezek a „mai fiatalok” nem adják át helyeiket.

Sok kérdés nem került megvitatásra itt (pl. mi a pontos oka a borjú testrészeinek hiányának vagy hogy miért íródott többes számban („oda megyünk lakni”)). Ezeket talán  egy második részben vita tárgyává bocsátom a későbbiekben. De ha a kedves olvasó maga keres választ az ügyre, szívesen venném, ha megosztaná velem, s lehetővé tenné, hogy esetleges doktori disszertációmhoz azokat felhasználjam.

Tisztelettel:

A Még Normális Bölcskei Molnár Imre